A 4K és a HDR nem egymással versengő szabványok. A 4K a képernyő felbontását jelzi, azaz a televízió képernyőjét alkotó képpontok (pixelek) számára utal. Gyakran UHD-nak vagy Ultra HD-nek is nevezik.
A HDR a High Dynamic Range rövidítése, és a kép legvilágosabb és legsötétebb tónusai közötti kontrasztra vagy színtartományra utal. A HDR nagyobb kontrasztot – vagy nagyobb szín- és fényerő-tartományt – biztosít, mint a Standard Dynamic Range (SDR), és vizuálisan hatásosabb, mint a 4K. Ennek ellenére a 4K élesebb, határozottabb képet biztosít.
Általános megállapítások:
4K |
HDR |
|---|---|
|
|
|
|
|
|
Mindkét szabvány elterjedt a digitális televíziók körében, és mindkettő kiváló képminőséget biztosít. A HDR képes TV-k a legtöbb esetben 4K-sak is, de nem mindegyik 4K-s TV ismeri a HDR-t. A FullHD-s vagy kisebb felbontású televíziók között ritkábban találunk HDR képeset.
Felbontás:
4K |
HDR |
|---|---|
|
|
|
A 4K egy adott képernyőfelbontásra utal, a HDR-nek pedig semmi köze a felbontáshoz.
A HDR-nek különböző változatai vannak, de mindegyik a kontrasztra, illetve a dinamikatartományra van hatással. Például a HDR10, a HDR10+ a Dolby Vision, a HLG HDR, vagy a Technicolor Advanced HDR. Csak hogy a fogyasztók még könnyebben összezavarodhassanak, ezek közül vannak, amik minimálisan eleve 4K felbontást írnak elő.
Szín és kontraszt:
4K |
HDR |
|---|---|
|
|
|
|
|
A HDR televíziók színvisszaadása drámaian javul. A HDR technológia növeli a fehér és a fekete közötti távolságot. Ez intenzívebbé teszi a kontrasztot az élénk színek túlexponálása vagy a sötét színek alulexponálása nélkül.
Nagy dinamikatartományú képek rögzítésekor, szín-dinamikára és kontrasztra vonatkozó információkat (metaadatokat) fűznek hozzá a tartalomhoz az utómunka során. Ezek a metaadatok lehetnek statikusak az egész tartalomra nézve (HDR10). Ennél drámaian élethűbb hatás érhető el, ha jelenetenként vagy akár képkockánként dinamikusan képzik a metaadatokat (HDR10+, Dolby Vision).
Amikor egy HDR-televízió HDR-kódolt tartalmat észlel, automatikusan HDR módra kapcsol és a metaadatok plusz információi alapján jeleníti meg a képet. Az eredmény magáért beszél, a színek telítettebbnek lesznek, a részletek jobban kivehetőek. Például egy naplemente jelenetben hasonló tisztasággal kell látnod a nap erős fényét és a kép sötétebb részeit, valamint a közöttük lévő összes árnyalatot.
HDR tartalom
Hiába van a legújabb HDR technológiát ismerő tévénk, ha a műsor-készítők, vagy a műsor-továbbítók nem alkalmazzák a technológiát. Ha a műsor gyártása során nem kerülnek a felvételbe a metaadatok, vagy ezek nem továbbítódnak a TV felé (pl. nem megfelelő a HDMI kábel), akkor a TV nem tudja visszaadni a nagyobb dinamika tartományt.
Bár mára a legtöbb TV-be be van építve valamilyen HDR technológia, HDR-es tartalmakat (filmeket) egyelőre csak a streaming szolgáltatók kínálatában érünk el (Netflix, Amazon Prime), illetve a videójátékok kínálják ezt a lehetőséget. A kábelTV vagy földi sugárzású TV esetében a HDR-ről egyelőre le kell mondanunk, mert Magyarországon nem továbbítják a HDR-hez szükséges metaadatokat.
A TV gyártók felismerték ezt a problémát és olyan chip-eket építenek a prémium kategóriás TV készülékekbe, amelyek elemzik a képtartalmat és saját maguk próbálják a HDR megjelenítést megvalósítani.
Kompatibilitás
A 4K televíziók végpontok közötti kompatibilitást igényelnek az összes összetevő között, hogy valódi 4K felbontást tudjanak előállítani. Általában ugyanez igaz a HDR-re is.
A valódi 4K felbontás élvezetéhez 4K-kompatibilis berendezésekre van szükség. Ebbe beletartoznak a házimozi-vevőkészülékek, set-top boxok, médialejátszók, Blu-ray lejátszók stb., valamint 4K felbontásban rögzített tartalom. Sokan nem gondolják, de még a HDMI kábel minősége sem mindegy.
Ha a láncból valami hiányzik, vagy nem megfelelő, akkor egyes TV készülékek az alacsonyabb felbontású tartalmat 4K-ra skálázzák fel, de az átalakítás nem mindig zökkenőmentes.
Hasonlóképpen, nem minden HDR TV képes felskálázni SDR-ről HDR-re. Ha HDR-képes tévét szeretnél, figyelj oda, hogy a TV-készülék ismerje a HDR10+, a Dolby Vision és HLG formátumokat, valamint a tévékészülék csúcsfényereje legyen a lehető legnagyobb.
A HDR-kompatibilis tévék HDR-megjelenítése attól is függ, hogy a tévé mennyi fényt képes kibocsátani. Ezt csúcsfényerőnek nevezik, és nit-ekben mérik. A Dolby Vision HDR formátumban kódolt tartalom például 0-4000 nit-es tartományban mozoghat a legfeketébb fekete és a legfehérebb fehér között. Kevés HDR TV bocsát ki ennyi fényt, de egyre több kijelző éri el az 1000 nit-et.
Az OLED TV-k csúcsfényereje körülbelül 800 nit. Egyre több TV bocsát ki 1000 nitet vagy többet, de az alacsonyabb kategóriás készülékek csak 500 nit (vagy annál alacsonyabb) kibocsátásra képesek.
Mivel az OLED TV-k képpontjai külön-külön világítanak, lehetővé téve a pixelek abszolút feketének megjelenítését, ezeknek a tévéknek a dinamikatartománya magasabb lehet, még alacsonyabb csúcsfényerőszint mellett is.
Ha a tévé HDR-jelet észlel, de nem tud elegendő fényt kibocsátani ahhoz, hogy teljes dinamikai potenciálját megjelenítse, tónusleképezést alkalmaz, hogy a HDR-tartalom dinamikus tartományát a TV fénykibocsátásához igazítsa.
4K vs. HDR: választanod kell?
A 4K és a HDR nem egymással versengő szabványok, így nem kell választanod a kettő közül. A most kapható 4K-s tévékben általában van valamilyen HDR technológia is. Inkább arra figyelj, hogy ha már tudja a 4K-t és a HDR-t a TV-d, akkor a többi eszközöd is legyen alkalmas ezekre: vagy is a set top box, a médiaplayer, a HDMI kábel és a szolgáltatások.
Jó szórakozást!
